Fülszöveg:

„A ​rémálomban egyetlen jó dolog van: az ébredés. Kivéve, ha a valóság szörnyűbb, mint az álom.

A Gyilkos emlék kisregényben két nő idővonala tárul elénk, az egyikük, Connie V. Marshall, fotós már túl van élete legdurvább cselekményén: ámokfutást végzett egy irodában, maga után hagyva 15 áldozatot. A másik, Shauni Hullivan, nyomozó pedig még előtte áll a saját legdurvább élménye feldolgozásának: miért lát rettenetes rémálmokat nemi erőszakról és képtelen lefeküdni férfiakkal? Két nő üldözi a gólemét, egymást és végül önmagát. Mindeközben nem is sejtik, hogy sorsuk több szálon kapcsolódik össze, mint azt hitték… Mindketten a saját poklukból indulnak, de eljutnak a saját Paradicsomukba a végén?

A Tinnitusz novellában egy házaspár konfliktusa egy buli után bontakozik ki, amikor nem várt vendégeik érkeznek… Ismerik-e egymást annyira, hogy megmentsék az életüket?

A Testcserés számadás előzetes egy nagyon megosztó és bizarr erotikus-misztikus lélektani thrillerhez. Sarah Z. Montgomery nem mindennapi nő: képes lélekként testekben utazni, így spirituális testszállítóként tevékenykedik. Saját erkölcsi állapota és a házassága is komoly veszélybe kerül egy félresikerült küldetésben. Vajon el lehet viselni a lelki erőszakot? És mi lesz a Montgomery család további sorsa?

A #WeToo – Kettős kereszt vérmes, tabudöntögető lélektani thrillere mindannyiunk története, akár keresztülmentünk a családon belüli erőszaktól a szexuális abúzuson át a totális lelki és testi sérülésig, akár nem.”

Köszönöm Robin O’Wrightly-nak hogy lehetővé tette, hogy elolvashattam a könyvét. Bevallom őszintén, hogy félve vettem kézbe, mivel, ha olvasok, többnyire azért teszem azt, hogy megfeledkezzem a világ gondjairól, és kiszakadjak kicsit abból a sok szörnyűségből, ami minden embert körülvesz. Ez a könyv pedig valóban tabudöntögető; az olvasó arcába vágja az igazságot, és azokat a bizonyos nagybetűs gondokat, és tényeket, amikről senki nem beszél. Hogy miért? Mert nem való. Mert félünk. Mert az ilyesmi nem beszédtéma. Ezért is szerettem meg ezt a három történetet. Mert igen, annak ellenére, hogy szeretem a homokba dugni a fejem, és olyan irodalmat kézbe venni, ami nem ráz meg ennyire, mégis úgy gondolom, hogy ezekről a témákról igenis KELL beszélni. Nem tudhatja az ember, hogy hány és hány olyan másik érző lény van a közelében, aki testi és/vagy lelki bántalmazás elszenvedője. Nem tudhatjuk, hogy mi van a másik álarca, mosolya mögött. Annak ellenére, hogy manapság már jobban előkerülnek az ehhez hasonló „nehéz” témák; a szexuális bántalmazás, a családon belüli erőszak, tini szex stb., ezek még mindig tabunak számítanak. Most nézzük a pro-kat és kontrákat, valamint azokat a gondolatokat, amelyeket ez a történet felvetett bennem.

Pro: A három történet közül nehéz egyértelmű kedvencet választani. Nekem leginkább a harmadik történet lélekutaztatós alapgondolata tetszett, viszont az első sztorit éreztem a legkidolgozottabbnak. Tetszett, ahogy alakultak a szálak, ahogy az ember valahogy a tette ellenére mégis szimpatizálni kezd Connie-val, a tömeggyilkossal. Vagy talán a szimpatizálás erős szó rá, de az együttérzés egy fokkal jobb lehet. Az is megfogott, hogy a végén a két szál kezdett összefonódni, és körülbelül akkor jöttem rá a csattanóra, amikor az írónő kifejtette, hogy mi is történt valójában azzal a piros kabrióval és Shaunival. Előtte fogalmam sem volt arról, hogy a két nő „góleme” miként kapcsolódik egymáshoz. Szerintem jól kidolgozott, felépített sztori, ami alapján az ember elgondolkozik azon, hogy miként lesz az áldozatból tettes, és a tettesből áldozat. Sok bűntény mögött olyan más bűnök sorakoznak, amelyek miatt szinte elkerülhetetlen az, hogy az áldozatból maga is elkövető váljon. A történet végkicsengése pedig külön dicséretet érdemel. Nagyon nagy hatással volt rám az a rész! Ugyanis a szexuális bántalmazáson, tömeggyilkosságon és erőszakon túl a mű végül mégiscsak happy enddel végződik, ugyanis az élet nem lehet mindig sz@r. Ez a gondolat zseniális! A második történetet valahogy nem tudtam hova tenni. Nekem még kidolgozásra szorult volna, bár maga a problémafelvetés tetszett, de valahogy nem tudtam azonosulni a szereplőkkel. A harmadik történet kiinduló gondolata is nagyon megfogott. A mások testében való utazás, ahogy ez lebonyolítódik, majd félresiklik, mind alaposan kidolgozott és kigondolt ötlet. És igen, ez a sztori is fontos és elgondolkodtató elemeket tartalmaz. És külön dicséret az írónőnek azért, mert ez szóba került, mert ugye a tinédzserkori szexről sem szoktunk beszélni. Mindenki tudja, hogy létezik, mindenki tudja, hogy büntetendő, de a többség csak vállat von azzal, hogy vele is megtörtént, és mégis felnőtt ember lett belőle. Pedig ki tudja, hogy hány és hány ember szenved párkapcsolati krízisben, vagy vív harcot önmagával, amiért túl hamar, túl részegen, túlságosan olyannal, akivel nem akarta volna stb. élte át élete meghatározó élményét.

Kontra: Nem igazán van olyan, ami nem tetszett a történetben. A francia részekhez kicsit hiányoltam a fordítást. Maga a történet szempontjából talán a harmadik részben Sarah alakjával nem tudtam valamiért azonosulni. Túlságosan sokat aggodalmaskodott, és részben olyan dolgok miatt, melyek egy „spirituális testszállítóval” előfordulhatnak, mondhatni benne van a pakliban. Mármint, aki a tűzzel játszik, az tudhatja, hogy egyszer megégeti magát, és olyan helyre kerül, ahol nem kellene lennie. De ezt leszámítva a harmadik történetet is nagyon szerettem.

Összefoglalva, a Kettős kereszt egyrészt felkavaró, másrészt elgondolkodtató, harmadrészt forradalmi olvasmány. Annak is megéri elolvasni, aki hozzám hasonlóan szeret rózsaszín csillámfelhőben élni, és könnyedebb olvasmányokat választani magának. Mert igenis sok mondanivaló van ezekben a történetekben, és annak ellenére, hogy a lelkem egy része megsínylette az olvasást, a másik része felépült és erősebb lett általa. Mert igen, ez „mindannyiunk története”.  Mindenképp sort kerítek a folytatásra is!

Akiről írták:  Robin O'Wrightly Kettős kereszt (Wetoo1)

Aki írta: Aurora Lewis Turner (Névtelenek)

A következő recenziót C. C. Brown Tania c. regényéről hozom.