Fülszöveg

Angol

„When Edward Cullen and Bella Swan met in Twilight, an iconic love story was born. But until now, fans have heard only Bella’s side of the story. At last, readers can experience Edward’s version in the long-awaited companion novel, Midnight Sun.

This unforgettable tale as told through Edward’s eyes takes on a new and decidedly dark twist. Meeting beautiful, mysterious Bella is both the most intriguing and unnerving event he has experienced in his long life as a vampire. As we learn more fascinating details about Edward’s past and the complexity of his inner thoughts, we understand why this is the defining struggle of his life. How can he let himself fall in love with Bella when he knows that he is endangering her life?

In Midnight Sun, Stephenie Meyer transports us back to a world that has captivated millions of readers and, drawing on the classic myth of Hades and Persephone, brings us an epic novel about the profound pleasures and devastating consequences of immortal love.”

Magyar:

Amikor Edward Cullen és Bella Swan találkozott az Alkonyatban, egy ikonikus love-sztori született. De mindeddig a rajongók csupán Bella szemszögéből hallhatták a történetet. De most az olvasók Edward szemüvegén keresztül is élvezhetik a régóta várt kísérő regényt, a Midnight Sun-t.

Ez a felejthetetlen mese, amit Edward szemszögéből láthatunk, egy új és határozottan sötét csavart tartogat. Az, hogy Bellával találkozott, egyszerre a legzavaróbb és egyben legnyugtalanítóbb esemény, amit a vámpír hosszú élete során tapasztalt. Miközben egyre lebilincselőbb részleteket tudhatunk meg Edward múltjáról, és a belső gondolatainak komplexitásáról, megértjük, hogy miért ez a legmeghatározóbb küzdelme az életének. Hogyan engedheti meg magának, hogy szerelembe essen Bellával, amikor tudja, hogy veszélyezteti a lány életét?

A Midnight Sunban Stephenie Meyer egy olyan világba repít bennünket vissza, amely megragadta milliónyi olvasó figyelmét, és Hadész és Perszephoné klasszikus mítoszából merítve megismertet bennünket egy epikus regénnyel, ami mélységes élvezetekről és a halhatatlan szerelem pusztító következményeiről szól. (saját fordítás)

Nagyon vártam ezt a történetet, mivel alapjáraton szerettem a Twilight sagát. Igen, már akkor is éreztem, hogy az írónő stílusát egyértelműen jellemezte az egyes jelentek túlzott árnyalása és túlírtsága, de azért valljuk be, hogy ez a történet merőben új színt hozott a fantasy könyvek közé, és egy igazi vámpír-őrületet indított el. Felmerül a kérdés, hogy mit vártam a Midnight Suntól egyáltalán. Egyrészt azt, hogy jobban megismerjem Edwardot és a családját, hogy a körülötte lévők fejébe is betekintést nyerjek Edward képességeinek hála, valamint azt is, hogy választ kapjak arra, hogy mi (a durrogatós ménkű) vihet rá egy halhatatlan vámpírt, hogy szerelembe essen egy emberrel, akinek a jelenléte egyenlő a puszta kínzással a számára. Hogy egyáltalán beteljesültek-e a várakozásaim, a következőkben kiderül. Nézzük a pro-kat és kontrákat!

Pro: Tetszett, hogy Edward szemszöge miatt betekintést kaptunk a Cullen család életébe, valamint a srác múltjába. Ezekben a részekben szinte képes voltam elveszni, nagyon lekötöttek a visszaemlékezések, valamint azok az „extra jelenetek”, melyeket Bella szemszöge miatt előzőleg nem élvezhetett az olvasó. Tetszettek a csatározások a testvéreivel, valamint a folyamat, hogy miként fogadta el a család, hogy Edward Bellát választotta. Persze voltak olyanok, akik a végére se fogadták el ezt a döntést, mint például Rosalie. Jó lett volna kicsit többet látni az ő gondolataiból annál, hogy pufog egy sort, majd Edward kizárja őt a fejéből és ennyi. Jasper egészen más tészta. Az elején vele kapcsolatban is hasonló benyomásom volt, mint Rosalie-val kapcsolatban, de aztán a történet során nagyobb szerepet kapott (főleg a baseball-os jelenetnél), mint amire számítottam. Ez meglepett, és szeretek meglepődni. Az is tetszett, ahogyan Edward először reagált, amikor meglátta Bellát, és nem mindig cukormázas rajongással szerette őt, hanem volt idő, amikor legszívesebben megölte volna. Bár lássuk be, ez azért nem nevezhető "nem várt csavarnak" lévén, hogy a srác egy vámpír.

Kontra: Edward az elején egyértelműen unatkozik, és kicsit mintha unaloműzés céljából (és persze a lány egyedülálló illata miatt) szeret bele Bellába. Elhiszem, hogy unalmas lehet az élet úgy, hogy sosincs vége, mindig középiskolás, és nincs semmi és senki az ég egy adta világon, aki komolyabban érdekelné őt, hiszen nyitott könyv számára mindenki. De néha olyan érzéseim voltak, mintha a vámpír agyilag is megmaradt volna a 17 évesek szintjén. Ekkor történt ugyanis, hogy búcsút intett a halandóságnak, s ekkor változtatták át. A felsőbbrendűségérzet persze erősen körüllengte őt, de ez főleg a vámpírságából és a képességeiből is adódott, és nem a szellemi fölényéből. Bella, a másik szereplőnk borzalmasan passzív maradt. Értem én, hogy ez a sztori nem az ő szempontját ragadja meg, és Edward nem lát bele a fejébe, de egyáltalán nem érződött a sorokon, hogy Bella annyira odáig lett volna Edwardért. Az elején még kicsit vicces is volt, hogy az Alkonyatban Bella volt képtelen felfogni azt, hogy Edward szeretheti őt, a Midnight Sunban pedig Edward szenvedett hosszú sorokon át, és próbálta kideríteni, hogy Bella szereti-e őt egyáltalán. Kicsit ez olyan szappanopera-szerű maradt a számomra. A leírások irgalmatlanul hosszúra sikeredtek. Mármint azok rövidek voltak, amelyekben izgalmas, új, „extra” történések szerepeltek, viszont a szeret, nem szeret, az önmarcangolás, a szenvedés és Bella érdekeinek mindennél és mindenkinél előrébb helyezése hosszú oldalakat kapott. Edward pedig nem lett szimpatikus a számomra, mert ha épp nem akarta megölni Bellát, akkor vagy féltékenykedett, vagy mindenáron birtokolni akarta őt. És ez a birtokló szerelem, nem tiszta szerelem. Inkább tűnt önzőnek és kényszeresnek az egész. És hogy tulajdonképpen miért szeretett bele a lányba? Ebből a könyvből az derül ki, hogy azért, mert egyrészt nem látott bele a fejébe, így Bella nem untathatta őt a gondolataival. Másrészt pedig az illata miatt. Ennyi is elég egy „ikonikus love-sztorihoz”!?

Ennek ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam a könyvet, mivel maga a miliő tetszett, amibe visszakerült az olvasó ennyi év után. Jó volt újra találkozni az előző könyvekből megismert szereplőkkel, és jó volt betekinteni Edward gondolatai közé, bár szerintem a „kevesebb néha több” elvének alkalmazása bölcsebb eljárás lett volna ennél a könyvnél. Kicsit olyan érzésem volt, hogy még az utolsó bőrt is le akarják húzni a sztoriról, és mindenáron pénzt akarnak belőle csinálni. Ez a könyv ezért nekem nem adott sok újat az Twilight saga első részéhez képest, úgyhogy vegyesek az érzéseim. Mindenesetre a kettős érzések mellett azt biztosan tudom, hogy nem véletlenül lett először Bella szemszögéből megírva ez a történet. Talán megérné az írónőnek egy új sztoriba kezdenie, mert ez már így lerágott csont.

Akiről írták:  Stephenie Meyer Midnight Sun

Aki írta: Aurora Lewis Turner (Névtelenek)

A következő recenziót Robin O'Wrightly Kettős kereszt (Wetoo1) c. regényéről hozom.